Egy óra tíz perc. Akár egy egész estés film is lehetne a Vízipók, Csodapók összes része. ALudni garantáltan nem tudsz tőle. Hogy miért????
Újra és újra azon veszem észre magam, hogy a mesék szövegei mai szemmel nézve kissé nagyon bugyuták. Talán a magyar nyelv választékos mivolta miatt van, hogy a hazai mesék mégsem olyan szinten vannak, mint japán társaiké.
"Vízipók barátunk földi pók társaitól eltérően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol. Csodálkozik is ezen barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő Keresztespók. De kapcsolatuk által megtanulja, hogy attól, hogy valaki más, mint ő, még lehet rendes (pók)." - kapjuk, mint leírás. Most akkor tanító célzatú mese? Hm.. érdekes feltevés lenne, már csak azért is, mert tudomásom szerint ilyen pók nincs, de javítsatok ki, ha tévedek. Mélyebbre ásva jöhet "mély" tartalom. :).
Tehát a mese arra tanít, fogadjuk el egymást úgy, ahogy vagyunk. Tegyük félre a kulturális, etnikai, vallási és egyéb különbségeket, és azt embert magát ne nézzük. A tudatos nevelés kiskorban persze rendkívül fontos, csak kellene, aki ezt el is mondják a gyerekeknek.
Még itt kell megjegyezni, hogy az egyes részeknek is mindig van vmi mondanivalója. pl. segíts máson, szorgosan dolgozz és így tovább.
A mese jó, de semmiképp nem egy éjszaka, teljes egészében. Ez nem Dragon Ball. :)
"A mesék nem csak a kicsi kiváltsága."
